5.

Ment Margit, vitte nagy terheit. Magában leendő gyermekét akinek az apja ki tudja épp merre jár, mit csinál, talán még a fehérnépet sem veti meg – mit tudhatjuk azt mi.

A család terhét meg vállain cipelte. Tudta ő, hogy nem jó ez így. Sok. De muszáj.
  Gyűlölte Ilont amiért kikezdte ott mindenki előtt azt a jólelkű Imrét. Miért tehette? Irigy talán? Biztosan.

  Margit maga sem tudta már, hogyan, de ment. Csak ment.

  Egyszer csak elfogyott és összeesett. Arca porban a zsák a hátán. Fel kell állni, de nem megy.
  Nincsen erő Margitban, valami nagy baj történhetett. Szenved kínlódik, mi lesz a búzával, mi lesz ővele?
Feladja végül, érzi ő is a bajt. Legurítja magáról a zsákot és két könnycseppet a porba. Világos már, hogy a búza ott marad. Sötét lesz Margit előtt pedig az este még messze.
  A ház ajtaja előtt fekszik, öklével dörömböl. Hogyan húzta el magát idáig nem tudja, de itt van, csak az ágyig eljusson.
Gizella nyitja ki a kis ajtót, ki más nyitná.

- Édesanyám!!! – sikít fel – mi történt magával??? Keljen fel!
- Segíts mán, ne sopánkodj! – mordul Margit – vigyél az ágyhoz, siess!
- Jaj, Mama hát mi történt? Mi van magával? – és közben sír Gizella, de vonszolja anyját az ágy felé – Jóska, lányok! Gyertek baj van!
- Ide ne gyertek, egy se! Eriggyetek kifelé! – ordít Margit maradék erejével, addigra már az ágyból, de a gyermekek sírnak mind, borulnak anyjukra. De ez az asszony nagyon kemény és tudja mi vár rá. És az is átszalad agyán, hogy mi vár erre a négyre itt.
- Menjetek ki! Engedjetek! – hörög az ágyból.

  Gizella érti meg elsőként mi is a baj. Megérti anyja haragos-szerető-féltő szavait. Ahogy azonnal felfogja azt is dolgos esze, hogy innentől ő az anya. Szigorral kitereli a zokogó kicsiket, miközben ő maga is sírna. De nem lehet.

Most már neki sem lehet.

Leülnek a kicsik a porba könnyeikből tócsa, majd patak lesz. Megáll az idő, csak a sírás szüntelen. Könnyfolyó lesz belőle, kanyargó a tengerbe igyekvő. A könnytenger, a hatalmas óceán aminek túlpartján egy eltűnt apa áll valahol elérhetetlenül.
  Margit hörögve adja ki fájdalmait odabenn.
Sötét lesz.
Margit elment.
Megszakadt.